A
törpekákás iszapnövényzet jellegzetes apró termetű palkaféléi közé tartozik a kasika-káka
is. Sűrű csomókban növő, rendszerint 2–10 cm magas (ritkán kicsit nagyobbra
növő), cérnavékony szárú palkaféle. Általában egyéves. Serteszerű levele lapos
vagy félhengeres. A hajtás csúcsán található, legfeljebb 2 cm hosszú, a szár
folytatásának látszó murváskodó levél túlnövi a virágzatot, melyben 1–4 apró,
ülő, 2–4 mm hosszú füzérkét találunk. A füzérkék 10–40 virágúak, a porzók száma
virágonként rendszerint 2, a
bibéké 3. Nálunk júniustól októberig virágzik. A termés háromélű, barna színű,
kb. 1 mm
hosszú. A kasika-káka (Isolepis
setacea R. Br.) rokonságának taxonómiai helyzete meglehetősen
vitatott. A mintegy 250 fajt számláló, tágabb értelemben vett káka (Scirpus) nemzetségből több genus-t
leválasztottak, közöttük a 4 apró termetű, egyéves fajt magába foglaló Isolepis-t is. Ezzel összefüggésben a
faj nevezéktana is meglehetősen kacifántos, nem ritkán Schoenoplectus setaceus vagy Scirpus
setaceus néven is említik.
Eurázsián
kívül Afrikából és Ausztráliából ismert, de mindenütt elég ritka. Mészkerülő
faj. Károlyi Árpád (1907–1972) olajbányász, autodidakta botanikus, a
Délnyugat–Dunántúl flórájának jelentős kutatója Dél–Zalában a nedves homok első
megtelepedői között említi. Leginkább patak és folyópartok durvább
szemcseméretű hordalékán, vizesárkok szélén, földutak nedves keréknyomaiban,
legelőkön, magassásosokban, mindig nedves, csupasz talajfelszínen láthatjuk.
Magyarország
nyugati felében szórványos előfordulású, Sopron és Kőszeg mellett, a
Kisalföldön, a Duna mentén, a Bakonyalján és Mezőföldön került elő. Egyetlen herbáriumi
példány utal Hódmezővásárhely melletti előfordulására. Egy itteni rizsföldön
valószínűleg átmenetileg telepedett meg. A Kárpát-medencében ezen kívül,
Pozsony környékén, a Detrekőcsütörtöki- valamint a Szászhermányi-lápon,
Háromszék megyében a Rétyi Nyíren és a Feketeügy partján, a Barcaságban és a
Fogarasföldön él. A faj ritkaságát mutatja, hogy Waisbecker Antal (1835–1916) a
Kőszegi–hegység környéke flórájának a sásfélékért is lelkesedő flórakutatója –
több éves sikertelen keresés után – önálló közleményben számolt be néhány
példányának megtalálásáról a kőszegi Gyöngyös-patak partján. A Mediterráneumban
jóval gyakoribb, a tengerparti mocsarak nedves iszapfelszínein helyenként
tömeges és ott már áprilisban láthatjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése