2017. március 9., csütörtök

Látonyafélék és filogen"etika"

A látonyafélék (Elatinaceae) a növényi filogenetika „mostohagyerekei”. Ez alatt azt értem, hogy egy olyan növénycsaládról van szó, amely az utolsók között került górcső alá abban a tekintetben, hogy kik a rokonai és milyenek a leszármazási viszonyai. Tudtuk ezt évek óta és részben ez a tény indukálta ez irányú kutatásainkat is (meg persze az érdeklődés ezek iránt a különleges és érdekes növények iránt). Elég sok erőfeszítésünkbe került, hogy összegyűjtsük ezekből a ritka és nehezen megtalálható növényekből a vizsgálathoz szükséges anyagot. Jártunk többek között nyomukban Lampedusa, Szicília, Ciprus és Szardínia szigetén, Spanyol-, Lengyel-, Magyar- és Törökországban, szereztünk mintákat Oroszországból, Nepálból és az USA-ból. Úgy látszik azonban ez az érdekes csoport másoknak is felkeltette az érdeklődését. Cai és munkatársai (2016) megelőztek bennünket. Bár bemutattuk eredményeinket a Magyar Biológia Társaság Botanikai Szakosztályában vagy az Aktuális Flóra- és Vegetációkutatás a Kárpát-medencében c. konferencia 2014-es soproni rendezvényén, mégis késve tettük közzé a „nagy opuszt”, amely a korábban közzétett Cai et al.-féle közleményhez is bőven adott új szempontokat. Ám utóbbi cikket – annak ellenére, hogy a benyújtás idején létezéséről még nem tudtunk – mégis hivatkoztuk. Át kellett írnunk a bevezetésben és az összefoglalóban azokat a mondatokat amikben azt hangsúlyoztuk, hogy mi vagyunk az elsők, akik a nemzetség leszármazási viszonyait molekuláris filogenetikai módszerekkel vizsgáljuk.
A mi munkánk megjelenéséhez képest csaknem két hónappal később jelent meg egy amerikai kutatócsoport két cikke. Ezekben egyik őket megelőző kutatásról (Cai et al 2016, Sramkó et al 2016) sem esik említés.  Sőt azt állítják: "The cosmopolitan genus Elatine (Elatinaceae) includes about 25 aquatic species of mostly diminutive aquatic plants, whose relationships have not been evaluated using a phylogenetic approach."
Amit nem hivatkozunk az nem is létezik?
 
(Csak zárójelben teszem hozzá, hogy a Les-labor féle cikkek szinte kizárólag herbárumi példányokból nyert genetikai információn alapulnak. Mi viszont vettük a fáradságot, hogy megkeressük a növényeket… Ami néha nem is olyan könnyű. De szeretném látni, hogy Razifard vagy Les megtaláljon és azonosítson egy látonyát!)
 
Hivatkozások
Cai, L., Xi, Z., Peterson, K., Rushworth, C., Beaulieu, J., & Davis, C. C. (2016). Phylogeny of Elatinaceae and the tropical Gondwanan origin of the Centroplacaceae (Malpighiaceae, Elatinaceae) Clade. PloS one 11(9): e0161881.
Razifard, H., Rosman, A. J., Tucker, G. C., & Les, D. H. (2017). Systematics of the Cosmopolitan Aquatic Genus Elatine. – Systematic Botany 42(1), 73–86.
Razifard, H., Les D. H., & Tucker G. C. (2017): Reticulate Evolution in Elatine L.(Elatinaceae), a Predominantly Autogamous Genus of Aquatic Plants. – Systematic Botany 42(1): 87–95.
Sramkó, G., Molnár V., A., Tóth, J. P., Laczkó, L., Kalinka, A., Horváth, O., ... & Popiela, A. (2016): Molecular phylogenetics, seed morphometrics, chromosome number evolution and systematics of European Elatine L.(Elatinaceae) species. – PeerJ 4: e2800.

2017. március 8., szerda

Liliputi kígyónyelv

Aki a közönséges kígyónyelvet (Ophioglossum vulgatum) már látta, az tanusíthatja: nem könnyű megtalálni. Ám érdemes szemügyre venni a rokon portugál kígyónyelvet (Ophioglossum lusitanicum): ez a faj apró termete miatt még rejtőzködőbb. Nem csoda, hogy Horvátországban miután megtalálták 19. század közepén, majd másfél évszázadig (a 21. század elejéig) szem elől tévesztették. Nagy örömömre ma mi is megtaláltuk az Isztriai-félszigeten.
 

Spórás példányai is legfeljebb néhány centiméter magasak

A Kamenjak-on a legeltetett mohás talajfelszíneken hihetetlen mennyiségű orchidea tőlevelet találtunk. A kígyónyelv aprócska, szinte pozsgás meddő levelei jóval kisebbek és ritkábbak, de igen jellegzetesek.
 
 

2017. március 2., csütörtök

"A halál árnyékában" - temetői kutatásaink visszhangja az Earth Island Journal-ban

Az Earth Island Journal című amerikai ismeretterjesztő folyóirat legfrissebb számában Eric Freedman tollából jelent meg egy "In the Shadow Of Death" című cikk a temetőknek természeti értékek megőrzésében játszott szerepéről. Az írásban a 2014 óta folytatott temető-kutatásunk több eredményéről is szó esik.